Whiteboard - Adobe XD sablonok kutatási módszerekhez

A Whiteboard egy Adobe XD plugin, ami kutatási módszerekhez használható sablonokat tartalmaz. Kihasználja az XD kollaboratív tervezési lehetőségeit, így távmunkában dolgozó csapatoknál enyhíthet a távolság adta nehézségeken, de a mindennapi munkát is gyorsíthatják az előre elkészített táblák.

A sablonok és a hozzájuk tartozó komponensek átlátható csoportokba vannak rendezve, ezáltal egyszerűen használhatóak. Ez a cikk a kutatási módszerekhez tartozó táblákat veszi sorra, de a plugin tartalmaz folyamatábrákat és csapatmenedzsmentben hasznosítható elemeket is,.

Táblák kutatási módszerekhez

1. Affinitás-diagram - tematikus analízis
2. Business Model Canvas - üzleti modell egy lapon
3. Card sorting - generatív kártyarendezés
4. Customer journey map - a vásárlói élmények térképe
5. Design Thinking Canvas - tábla a "tervalapú gondolkodáshoz"
6. Empátiatérkép
7. Remények és félelmek tábla
8. Perszónák és használati esetek
9. Az érdekelt felek térképe
10. SWOT-elemzés
11. Perszónánk egy napja
12. RICE-modell
13. Hatás-erőfeszítés diagram
14. Lótuszvirág-módszer
15. How Might We - "Hogyan tudnánk..."
16. Tábla a projekt alapjainak feltárásához
17. A továbbiakban a felsorolt módszerek alkalmazásáról olvashatsz.

1. Affinitás-diagram - tematikus analízis

Ez egy nagy mennyiségű adat feldolgozásához használható módszer, segít megtalálni az összetett problémák sarokpontjait. A csapatmunka során szóban elhangzó ötleteket, adatokat, akadályokat csoportosíthatjuk benne. ‍

A résztvevők először minden ötletet feljegyeznek egy-egy cetlire, és felhelyezik őket a táblára. A táblán az összes ötlet véletlenszerűen kerül egymás mellé egy közös csoportba.

Ezután következhet a második lépés, az ötletek csoportosítása, melyet közösen, csendben végezhetünk el. Ha egy ötlet több csoportba is beilleszthető, akkor másolat készül róla, hogy mindenhol szerepelhessen.

A harmadik lépésben már beszélhetnek egymással a résztvevők, ilyenkor lehet megvitatni a csoportok neveit, felmerülő kérdéseket és néhány változtatás is eszközölhető. A csoport tetejére érdemes egy összefoglaló cetlit helyezni, azt, amelyik a legjobban kifejezi a kategória lényegét. A kialakult csoportokra végül minden résztvevő fontossági sorrend szerint pontozhat, mindenkinek három pont áll rendelkezésére, amiket a számára legfontosabbnak tűnő csoportokra tud elhelyezni.

2. Business Model Canvas - üzleti modell egy lapon

Üzleti modellek átgondolására és finomhangolására alkalmas módszer. A hagyományos üzleti tervekhez képest ez egy rugalmasabb eszköz, mely dinamikusan alakítható. Könnyen módosíthatóak benne az üzleti célok és paraméterek, így a piac változásai gyorsabban lekövethetőek vele.

Új és már meglévő üzleti terveknél is egyaránt alkalmazható. Kilenc lépésben foglalja össze a vállalkozás alkotóelemeit, fő kérdéseit. A megfelelő következtetések levonásához kitöltéskor fontos a számozás szerinti haladási sorrend betartása.

1. Ki a célcsoport?
2. Mi a megoldandó probléma?
3. Mi a megoldásom?
4. Mit ajánlok?
5. Milyen áron?
6. Hogyan terjesztem?
7. Mit mérek?
8. Milyen költségeim lesznek?
9. Miért vagyok jobb, mint mások?

3. Card sorting - generatív kártyarendezés

Információs architechtúrák kialakítására használható kutatási módszer, amit nem csak digitális termékeknél alkalmazhatunk.

Elsőnek a kutatni kívánt szolgáltatás, ötlet, vagy UI komponens (pl menüstruktúra) alkotóelemeit egyesével cetlikre helyezzük, kiszűrve a duplikációkat. A következő lépésben a felhasználókra bízzuk a csoportosítást, akiknek a legvégén el is kell nevezniük az általuk létrehozott csoportokat. Ez a Nyitott kártyarendezési modell, amivel a kutatásban résztvevők osztályozási mintáit figyelhetjük meg.

Ha a teszt résztvevőinek általunk előre meghatározott csoportok alá kell elhelyezniük a kártyákat, úgy Zárt modellről beszélhetünk. Ez esetben a rendezési mintázatokat, hasonlóságokat elemezhetjük ki.

Kártyarendezést fordítva is használhatunk, ez a Fa tesztelés, ilyenkor a tesztalanynak egy meglévő struktúrában kell megkeresnie egy általunk megjelölt funkciót.

Létezik egy negyedik kártyarendezési technika is, mely Dr. Celeste Lyn Paul nevéhez köthető, a Módosított-Delphi kártyarendezési módszer. Ilyenkor a kutatás résztvevői egymás után iterálják a kártyacsoportokat. Ennél a modellnél a legelső résztvevő csoportosítja a kártyákat, a második iterál rajta, majd a következő is, és így haladnak tovább, amíg konszenzus nem születik a kártyák elrendezésében. Ezt a megoldást maximum 8-10 résztvevővel érdemes alkalmazni.

4. Customer journey map - a vásárlói élmények térképe

A vásárlói igények és a termékekkel szembeni elégedettség vizsgálatára használható eszköz. A térkép összeállítása a felhasználói célok és folyamatok felvázolásával kezdődik, majd ezt egészíthetjük ki a vizsgált perszóna gondolataival, érzelmeivel. Segít a vásárlók szemszögéből látni a komplex folyamatok kritikus pontjait, kiindulópontot ad a folyamatok optimalizálásához.

5. Design Thinking Canvas - tábla a "tervalapú gondolkodáshoz"

Problémamegoldásra fókuszáló gondolkodásmód. Segít az üzleti folyamatok optimalizálásában, a szervezeti problémák meghatározásában, megoldásában, valamint olyan új stratégiai döntések meghozásában, melyek nem meglévő folyamatokon és technológiákon alapulnak, hanem figyelembe veszik a felhasználók céljait, általuk bejárt utat, és nyitottak a megszokott módszereken végrehajtandó változtatásokra.

A folyamat a következő lépésekből áll:

1. Érintettek megjelölése
2. Kihívások, akadályok felsorolása
3. A projekt során alkalmazandó kommunikációs csatorna kijelölése
4. Kulcskérdések, megoldandó probléma, kutatási célok összegzése
5. Megoldási javaslatok
6. Elérendő mérföldkövek és felelőseik kijelölése a menedzsmentben
7. Vízió - mit próbálunk megvalósítani, mi a jelentősége ennek
8. Milyen hatást vált ki, hogyan tudjuk mérni, hogyan mutatható ki az eredmény
9. Miért vagyok jobb, mint mások?

6. Empátiatérkép

A vizsgálandó szolgáltatás használata közben felmerülő felhasználói igények felmérésére és megértésére alkalmas módszer. Segít a kijelölt perszóna helyzetébe helyezkedni, és az ő szemszögéből vizsgálni a megjelölt szituációkat, folyamatokat.

Az első lépés a perszóna kiválasztása, és a vizsgált szituáció meghatározása. Ezt követően sorban haladva tölthető ki a szituáció leírására megjelölt négy mező.

• "Mit hall és lát?" - Mik a kommunikációs csatornák és a szituációt befolyásoló tényezők ?
• "Mire gondol?" - Mi a fontos neki ebben a pillanatban? Pozitív és negatív esetek átgondolása.
• "Mit csinál?" - Mivel foglalatoskodik éppen?
• "Mit érez?" - A megjelölt helyzetben hogyan érzi magát a vizsgált perszóna? (Rémült, ideges, unatkozik)

7. Remények és félelmek tábla

Egy együttműködés során segít feltérképezni a résztvevők elvárásait és kétségeit.

A résztvevők először összegyűjtik az elvárásokat, aggodalmakat. Mindenki, akinek van az egyik oldalhoz tartozó gondolata, azt egy cetlire feljegyzi, és a megfelelő oldalon elhelyezi.

A következő lépésben vitathatóak meg a felmerült gondolatok. Az összetartozó cetlik tematika szerint csoportosíthatóak, illetve jelölhetőek a célok és az akadályok közötti kapcsolatok.

Az utolsó lépésben jelölhetjük a megvalósítható elemeket, az eloszlatott félelmeket a tábláról levehetjük. Elég a megvalósítható és az akadályokba ütköző elemeket látnunk.

8. Perszónák és használati esetek

A perszónák piackutatással alátámasztott archetípusok, akik a felhasználókat hivatottak körülírni. Láttatják a céljaik és döntéseik mögötti gondolatmenetet, segítik a személyesebb megközelítést a tervezés során.

Az egyes célcsoportok meghatározásánál a motiváció és a kontextus megtalálása a legfontosabb, ilyenkor a demográfiai adatok kevés hozzáadott értéket jelenthetnek.

A tábla a felhasználói interjúk után tölthető ki. A célcsoportok meghatározásával kezdődik, ezt követik a termék használatára vonatkozó kérdések. Fontos, hogy a következtetéseinket az összes célcsoport kitöltése után vonjunk le.

9. Az érdekelt felek térképe

Egy projektmenedzsment eszköz, ami segít feltérképezni egy projekt összes résztvevőjét, illetve feltárni érdekeiket és értékeiket. A használata során érdemes figyelembe venni azt is, hogy a résztevők száma a projekt során változhat.

A legelső lépés a résztvevők és szerepeiknek felsorolása, ezt követően csoportosítjuk őket, majd következhet a célok és kölcsönhatások definiálása.

Fontos, hogy a "stakeholder-menedzsment" folyamatos kommunikációban álljon az összes résztvevővel, képviselje az érdekeiket és törekedjen az önkéntes megegyezésre, fenntartható kommunikációra.

10. SWOT-elemzés

A SWOT mozaikszó a Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats (Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, és Veszélyek) rövidítéseiből tevődik össze.

Üzleti tervek készítésekor segíthet feltérképezni az elképzelhető megtérülés esélyeit és arányát. (Ez a módszer nem tud alkalmazkodni gyorsan változó piaci helyzetekhez, így valójában inkább meglévő állapotok feltárásában hasznos. Dinamikus környezetben a Business model canvas módszer célravezetőbb lehet.)

A tábla négy szekciójában olyan elemeket érdemes felsorolni, melyek relevánsak és kapcsolódhatnak az adott üzlet stratégiájához, a lényege nem az, hogy minden gyengeség és erősség felsorolásra kerüljön.

Az első lépés az elemzésre szánt tevékenység, vagy üzleti cél meghatározása. Ezt követően tölthetjük ki a négy szekciót, majd szintetizálhatjuk az eredményeit.

A blokkok kitöltésének menete:

• S - Előnyöket jelentő tulajdonságok
• W - Fejlesztésre szoruló dolgok
• O - Előnyt jelentő külső tényezők
• T - Fenyegetést jelentő esetek, melyek bekövetkezésére érdemes felkészülni és megoldási tervet alkotni

11. Perszónánk egy napja

Egy diagram, ami leképezi egy perszóna napi rutinját és ezt figyelembe véve segíti az empatikusabb tervezést.

Az első lépés a perszóna kijelölése és felrajzolása, majd az óramutató járása szerint haladva külön szeletekben felvihetjük a napi tevékenységeit. A következő lépésben kiegészíthető a diagram a szolgáltatásunk kontextusától függően.

A cél az, hogy felvigyük, hogy mikor és milyen feladat megoldásában segítünk a kijelölt célcsoportnak, mikor és milyen élethelyzetben találkoznak a szolgáltatásunkkal.

12. RICE-modell

Új funkciók priorizálásához alkalmazható mankó, mely négy tényezőt vesz figyelembe.

Ez a négy tényező alkotja a RICE mozaikszót: Reach, Impact, Confidence, Effort (Elérés, Hatás, Bizalom, Erőfeszítés).

A módszer szerint az első három elem szorzatát elosztjuk a belefektetendő munkával, és így minden véletlenszerűen felsorolt funkciónk mellé kapunk egy irányszámot, melyeket így már egyszerűbben összevethetünk egymással. Fontos, hogy a négy összetevő kitöltésekor konzekvensen pontozzunk.

13. Hatás-erőfeszítés diagram

Szintén ötletek és új funkciók rangsorolására alkalmas tábla, ahol a befektetendő energia és az elérhető eredmény tengelyein helyezhetünk el elemeket. Vizuálisan segíti a megfelelő rangsor megbecsülését, hogy a lehető legkisebb erőfeszítésekkel a lehető legnagyobb eredményeket tudjuk elérni.

14. Lótuszvirág-módszer

Vizuális megközelítésű brainstorming technika.

A tábla kitöltése a központi probléma megjelölésével kezdődik. A következő lépésben az ötletelésen résztvevő csapattagok nyolc asszociációt írnak fel a központi probléma köré. Az így keletkezett nyolc asszociációs mezőt (A-H) a további lépések során kifelé haladva további nyolc-nyolc asszociációval veszik körbe. Ezek is tovább bonthatóak mindaddig, amíg szükséges.

15. How Might We - "Hogyan tudnánk..."

Csapatmunkára építő, közös problémamegoldást elősegítő klasszikus brainstorming módszer.

Fontos, hogy a csapat az ötletelés során olyan kérdésekre keresse a megoldást, melyek tág megoldási határokat biztosítanak, de valamennyire keretet is állítanak. (Pl: Hogyan fejleszthetünk az X-en, úgy hogy az Y változatlan maradjon.) A felmerülő ötleteket a kérdés alá, külön cetliken helyezik el a résztvevők.

16. Tábla a projekt alapjainak feltárásához

Mielőtt bármit is terveznénk, érdemes már a folyamat elején összefoglalni az ismereteinket, hogy tisztázzuk a céljainkat és a feladat méretét. Ez a tábla ehhez használható sorvezetőnek, öt szekcióban foglalja össze a legfontosabb szempontokat.

1. A cél: a legfontosabb, amit a csapatnak a folyamat során végig szem előtt kell tartania
2. Perszónák: a terméket használó felhasználók felmérése, megismerése és a legfontosabb célcsoportok megjelölése
3. Probléma: a felhasználási környezet, az üzleti elvárások és technikai korlátok meghatározásai
4. Feltételek áttekintése: a tények és a vizsgálatra szoruló kérdések felsorolása
5. Megoldás: a cél teljesítéséhez szükséges felhasználói lépések feltárása, majd minimum lépésekre és mérföldkövekre történő lebontása. Ha a folyamat menete kezd kikristályosodni, akkor kezdődhet a hozzá tartozó felületek és interakciók áttekintése, összefüggéseik áttekintése.

← További cikkek